BIZTOSÍTÁS TIPPEK

Az UNICEF felmérése szerint naponta 175.000 kiskorú kerül kapcsolatban először az internettel. Nem lehet rájuk haragudni, hiszen csak haladnak a korral. Egy időben a szülők attól féltek, hogy az internet és az okoseszközök használata kiszorítja a szabadban töltött időt, pedig azt már jóval korábban megtette volna a tévé, és szemlátomást nem lett semmi gond. Mára csak az eszköz módosult, némi pozitív felhanggal, amit a gyermek már magával vihet, így nem is kell otthon ülnie.    

Amikor reggelente bemegyünk dolgozni, készen állunk arra, hogy a napi munka nehézségeivel szembenézzünk, és vállaljuk azt a nyomást, ami azzal jár, hogy a megélhetésünk biztosítva legyen. Persze ezt a nyomást nem feltétlenül érezzük olyannak, ami kellemetlen érzéseket ébreszt bennünk. Inkább motiválóan hathat, azonban, az hogy a megkeresett pénzünket mire és hogyan költjük el már sokkal sarkalatosabb kérdés. Az ebből fakadó dilemmáink, hogy mire mennyi pénzt szánunk, és hogy mik élveznek elsőbbséget a hétköznapjainkban, a személyiségünkből fakadnak és már sokkal inkább ébreszti a szorongásainkat, mint a mindennapi munka, ahol sokkal könnyebb lehet megfelelni, mint annak, hogy milyen pénzügyi jövőképet képzelünk el magunknak.

A mobiltelefon óriási változásokat hozott a hétköznapi életünkbe. Azután, hogy semmivé lettek a kommunikációs csatornák határai és nincs már szükség kábelre ahhoz, ha hívásokat akarunk kezdeményezni, hirtelen azon kaphattuk magunkat, hogy e-mailt írunk a mobilunkon, vagy éppen a Facebook appon böködjük az ismerőseinket, hogy likeolják a fotónkat.

Sokszor, ha kisebb károk érik otthonunkat, eszünkbe se jut a biztosítási ügynökünket híivni, hanem próbáljuk magunk megoldani a problémát. Pedig időnként olyan károkat fizetünk ki zsebből, amit a lakásbiztosításunk fedez.   

Az internet végtelenjében a személyi szabadság új értelmet nyert. A tiltott és illegális tartalmaktól távol szabadon száguldhatunk az információs szupersztrádán. Mégis mennyire lennénk korlátozva személyes szabadságunkban, ha egyes honlapokat, amiket egyébként a világ másik feléről gond nélkül elérnek, hirtelen mondjuk a hazánkban valamiért letiltanának? A szólásszabadság és a személyi szabadság könnyű fogalmak, de mennyire vagyunk biztonságban ezen szavak mögé bújva?

Sokféleképpen lehet vállalni a veszélyt. Valaki kisebb kockázatú befektetésekkel idéz elő magának nyugtalan éjszakákat, más pedig önszántából ugrik ki a repülőből, vagy mászik fel a sziklára biztosítókötél nélkül. Így vagy úgy, de saját döntésünk alapján cselekedtünk, ami más embereknek lehet, hogy furcsán hathat és amikor megpróbáljuk megmagyarázni a tettünket, láthatjuk, hogy nem érte vele egyet.

Napjainkban nagy népszerűségnek örvend a vegán életmód, de ez nem is csoda. Amellett, hogy védjük az állatokat ezzel az étkezéssel, a szervezetünket is egészségesebbé tehetjük. Ám a drága növényi alapú tejek és a vegán címkézésű méregdrága készételek becsaphatnak minket, és azt gondolhatjuk, hogy alaposan rá kell fizetni a vegánságra. Pedig a valóságban sokkal olcsóbban ki lehet jönni a hónap végére vegán diétával, mint egy átlagos “húst eszek sajttal” életmóddal.  

Amellett, hogy az internet folyamatosan egyszerűsíti az életet, sokkal jobban összefogja a társadalmat, mint az hinnénk, vagy látjuk. A távolságok leküzdése megtörtént az okostelefonoknak köszönhetően, és így a kapcsolattartás messze élő ismerőseinkkel is könnyebb.

Nem győzünk ezen a blogon elég hangsúlyt fektetni saját adataink biztonságára, de mi a helyzet gyermekeink védettségével? Egyáltalán érdemes vele foglalkozni, vagy ez csak a túlféltő szülők sportja? Ebben a cikkben kifejtjük, hogy fontos-e gyermekeinket nyomon követni az interneten, és ha igen, akkor hogyan tehetjük ezt meg.

Miközben a koronavírus láthatatlan veszélyként lebeg mindenki feje fölött, a termelésleállások, a kijárási korlátozások és tiltások következtében más, sokkal látványosabban érzékelhető problémák kezdenek begyűrűzni a világba és a hétköznapokba. Ezeknek viszont szinte semmi köze nincs az emberek egészségügyi állapotához.