A pénzügyi biztonság rendkívül fontos. Sosem volt ez másként, de napjainkban talán kiemelt fontosságú, hogy egy család (vagy épp egy vállalkozás) stabil anyagi lábakon álljon. Ezzel kapcsolatban írtunk már néhány tanácsot a blogunkon. Most azonban górcső alá vesszük, melyek a legnépszerűbb módszerek a spórolásra és a megtakarításra, itthon.

Hitel vagy megtakarítás?

Mit gondolsz, ha megkérdezzük a magyar lakosságot arról, hogy megtakarítások vagy hitel útján képzeli el céljai megvalósítását, melyik utat választja?

Az OECD statisztikái egyértelmű választ adnak a kérdés – még akkor is, ha szóban esetleg másként nyilatkoznának a megkérdezettek. Az említett felmérésből kiderül ugyanis, hogy annyi hitelt halmoztunk fel, mint a magyar háztartások éves nettó bevételének 43%-a. Ez azonban még nem válasz, hiszen ebből az egyetlen adatból még nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket.

Az OECD azonban kiszámolta, hogy mennyi megtakarítással rendelkezünk átlagosan, mi magyarok. Mindezt úgy tette meg, hogy kivonta a kiadásokat a háztartások bevételeiből, majd kiszámította, hogy az így fennmaradó összeg a bevétel hány százalékát jelenti.

Ennek alapján egyébként Magyarország a 7.35 százalékpontos értékkel felülmúlja az Uniós átlagot, amely mindössze 3.43 százalékpont. Ezen a ponton persze meg kell említenünk, hogy az átlagot nagyon mélyre húzzák le az olyan tagállamok, mint például Görögország, ahol 2016-ban -16,59 százalékpontos értéket mértek.

A 35. OECD tagállam közül Kína áll a legjobban ebben a tekintetben, ők ugyanis 37.7 százalékpontos megtakarítási aránnyal büszkélkedhetnek, de a mögöttük lévő Svájc sem panaszkodhat, ők a legfrissebb adatok alapján 18.79 százalékponton álltak. Az Európai Unió tagállamai közül egyébként – feltehetőleg nem nagy meglepetésre – Svédország. Ők 15.08 százalékpontot értek el.

A számok bár azt mutatják, hogy gyakrabban bízzuk magunkat hitelekre, mint megtakarításokra, a tendencia arra enged következtetni, hogy egyre többen nyitnak valamilyen megtakarítási számlát, és kevesebben – vagy egyre kisebb összegekben – vesznek fel hiteleket. Az elmúlt 2 évben ugyanis 7 százalékpontot csökkent a magyar hitelek aránya a háztartások nettó bevételéhez képest, és a megtakarítások aránya is növekedett, megközelítőleg 1 százalékot.

A helyzet azonban mégsem olyan rózsás, mint ahogyan a számok mutatják

Az OECD számításaiban van ugyanis egy apró baki. Automatikusan megtakarításként kezelik ugyanis azt az összeget, amely a kiadások után a háztartások pénztárcájában marad.

Sejteni vélem, már te is érzed, hol van ennek a buktatója.

Igen, ott, hogy valójában ilyenkor csak “még-el-nem-költött-pénzként” hivatkozhatunk ezekre az összegekre, nem megtakarításként. És mivel egy átlagos magyar háztartás éves jövedelmének ~10 százalékát tudja csak félrerakni (erről bővebben a Napi.hu cikkében olvashatsz), könnyen kiszámolhatjuk, hogy az OECD által felfestett megtakarítási arányok túl szép (és valótlan) képet festenek.

Sőt, a szomorú tapasztalat az, hogy az emberek többségének a lakása és az autója értéke teszi ki a vagyona mintegy kétharmad részét. Eközben pedig azt látjuk, hogy a bankok nagy tempóban osztják a különböző hiteleket a lakosság felé.

Egy pénzügyileg fenntartható vállalkozás, egy stabil család alapját márpedig a tudatosan félretett pénzek, a különféle megtakarítások jelentik. Ha tehát szeretnél te is tenni a jövődért, fordulj hozzánk, hogy elláthassunk néhány jó tanáccsal.

Ha pedig tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!