BIZTOSÍTÁS TIPPEK

A SZAKÉRTŐTŐL

ViharszezON: amit a viharkárok forgatagában tudnod kell

Lakás 2020. 06 29.

Az utóbbi napok – hetek bebizonyították, hogy akkor sem érdemes nyitva hagynunk az erkélyajtót, ha csupán néhány percre tesszük ki a lábunkat otthonról. Ennek oka nemcsak a betörők távoltartásában keresendő, hanem a mostanában egyre gyakrabban, egyik pillanatról a másikra lecsapó égi áldásban is. Akkor ugyanis, ha nem készülünk fel mi magunk is a viharkárok elhárítására, nemcsak a természeti csapásokkal szembesülhetünk majd, hanem a biztosítók visszafogott segítségével is.


Korábban mi is írtunk már arról néhány cikket, hogy a klímaváltozás egyre nagyobb hatással van az életünkre. Nemcsak a várható gazdasági hatások és családi pénzügyeket befolyásoló tényezők, hanem sokkal prózaibb okok miatt is. Gondoljunk csak a törött ablakok, beszakadó tetők és átázó falak, vagyis a legkülönbözőfélébb lakáskárok jelentette pluszkiadásokra, idegeskedésekre is.
 
Itt az ideje a felkészülésnek: a viharok egyre gyakoribbá válnak
 
Remek példa erre az idei, vagyis a 2020-as esztendő is, hiszen erre a 12 hónapra nemcsak a COVID-19 nyomta rá a bélyegét, hanem azok az év elejétől kezdve lecsapó viharok is, amik rekordösszegű térítésre kötelezték a biztosítókat. 
 
 
A Magyar Biztosítók Szövetsége – vagyis a MABISZ – adataira  támaszkodva elmondhatjuk, már februárban is rekordot döntöttek a hónap elején tapasztalható szélviharok. A biztosítókhoz több mint 32 000 bejelentés érkezett lakáskárokhoz kapcsolódóan, de az ipari létesítményektől és közintézményektől is további 2000 bejelentést kaptak.
 
Hogy mit jelent mindez a számokat nézve? Mintegy 2,2 milliárd forintnyi kárrendezési igényt a lakossági bejelentésekre és 750 millió forintnyi kárösszeget az ipari szektornak, valamint a közintézményeknek. Ez összesen majdnem 3 milliárd forintnyi kárösszeget jelent. Várhatóan a júniusi nagy viharok is hasonló, ha nem ennél is nagyobb károkat okoztak.
 
Csak, hogy lássuk a tendenciákat: korábban ehhez hasonló mértékű pusztításra a nyári időszak – főként, ami a májust, a júniust és júliust illeti – viharszezonja volt képes. Minden jel arra mutat, hogy az egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt a viharszezon akár az őszi-téli időszakban is éreztetni fogja a hatását.
 
Fogós kérdés: biztosítási szempontból mi minősül viharnak?
 
Az a helyzet, hogy erre egyelőre nincsen biztosítási szempontból egységesen elfogadott mérték, hiszen van olyan biztosító, ahol az 54 km/h-s sebességű szélvihart tekintik viharnak, míg máshol már a 62-69 km/-h-s sebesség a mérvadó. Éppen ezért mindig érdemes alaposan utána járni, hogy a szerződésre kiválasztott biztosítótársaságoknál mi is szerepel a viharokat illetően az apróbetűs részeknél. Mindenesetre a viharos körülményeket a biztosítók az Országos Metorológiai Szolgálat adatai alapján ellenőrzik.
 
Amennyiben félretesszük a km-eket, akkor a viharkárok közé sorolhatjuk a fergeteges szél által megbontott tetőszerkezetet (például azt, ha a nagy erejű szél letépi a tetőcserepek egy részét, vagy ha a szélvihar következtében kidőlt fa a tetőre dől – nyilván ez a súlyosabb probléma, mert ez már szerkezeti problémákat is okozhat).
 
Emellett a viharkárokhoz sorolhatjuk még a jégeső okozta problémákat, valamint azokat a beázásokat is, amiket a szelet kísérő heves esőzések okoznak (például a letépett tetőcserepeken keresztül beáramló víz, vagy a pincét, alagsort elöntő hömpölygő víztömeg). 
 
Azonban a felsorolásnak még mindig nincs vége, tekintve a betört üvegfelületeket, a leszakított nyílászárókat, de a viharkárok népes táborába tartoznak még a szél által felkapott tárgyak is, amik a háznak vágódva szintén jelentős károkat okoznak. Szélsőséges esetben pedig – illetve az egyes biztosítók értelmezése alapján – még például a villámcsapás okozta tüzek is ide sorolhatók.
 
Hogyan előzhetők meg a viharkárok?
 
Az talán már a fentebb olvasható okfejtésből is világosan látszik, hogy a viharkár annyira sok összetevős játék, amire teljes mértékben sosem fogunk tudni felkészülni. Természetesen tehetünk óvintézkedéseket, de a természet erejével szemben nem lesz mindig minden hatásos.
 
Ennek ellenére, megelőzésként ezeket mindenképpen érdemes megtenni:
 
  • Ha közeledik vihar, az ajtókat és ablakokat mindenképpen csukjuk be, zárjuk be, semmiképpen se hagyjuk nyitva.

  • A szabadon álló üvegfelületekre – főként az ablakokra – érdemes valamilyen védőfelszerelést, mondjuk redőnyt applikálni, hiszen az olyan kisebb sérüléseket, amiket például a jégeső okozhat, ez is kivédhet. Természetesen egy kidőlő fa, vagy az ablaknak csapódó tégladarab esetében ez sem nyújt tartós védelmet, de több, mint a semmi.

  • A beázást elkerülendő, érdemes a ház szigetelését időről időre ellenőriztetni egy szakemberrel.

  • Ugyanígy a tetőszerkezetet, valamint a tetőfedést is. Ahol meglazul egy-egy cserép, vagy netán hiányzik is, azokat rögzítsük vagy pótoljuk, hiszen ezek a hiányosságok már egy nagyobb zápor esetén is okozhat beázást. 

  • Ne feledkezzünk el az ereszcsatornáról sem, hogy nincs-e esetleg meglazulva, rozsdásodva, vagy eltömődve falevelekkel, kavicsokkal vagy madárfészekkel. Ez is leszakadhat, de az eltömődés is okozhat problémákat a vízelvezetés miatt.

  • Amennyiben a biztosított kertes ház előtt van árok, azt mindig tartsuk tisztán és távolítsuk el belőle a lehullott faleveleket vagy esetleg más oda kerülő szennyeződéseket. Ezzel az egyszerű figyelmességgel csökkenthető a kockázata annak, hogy egy heves esőzés során az árokban felgyülemlett víz elöntse a pincét, a garázst, vagy a kertet még nagyobb sártengerré változtassa.

  • Vihar esetén pakoljuk el a szabadban hagyott tárgyakat, mert ha minden védelem nélkül kint hagyjuk őket az udvaron vagy az erkélyen az elemek tombolásának, nem fogja megtéríteni a bennük keletkezett kárt a biztosító.

  • Ugyanígy, ha építkezés vagy felújítás közben csap le ránk a vihar, minimális védelmet biztosítsunk a tetőszerkezetnek vagy az esetleg szabadon álló területeknek.

  • Amennyiben gyakoriak a lakóterületünkön a villámlások, érdemes túlfeszültség-védelmi berendezésekkel megóvni az ingóságainkat.

  • Az autókat, motorokat, robogókat és a többi közlekedési eszközt is vigyük védett helyre, ha van, álljunk be a garázsba velük. Vagy – legalábbis a kétkerekűek esetén –  támasszuk ki őket megfelelően és tekerjük be védőpaplannal.

  • A nagyobb viharok után pedig – még ha úgy is tűnik, hogy látszólag nincs kár – ellenőrizzük a tető és a nyílászárók állapotát is.

 
 
Ha megtörtént a baj…
 
… akkor sem kell kétségbeesni, legalábbis akkor, ha volt-van biztosításunk. Mindenesetre ahhoz, hogy a vihar által okozott rongálódásokra kártérítést kaphassunk, több feladatot is el kell végeznünk.
 
Első dolgunk az legyen, hogy mielőbb, de maximum 48 órán belül bejelentjük a káresetet a biztosítónak. Ezt megtehetjük személyesen, telefonon, e-mailen keresztül, de vannak olyan biztosítótársaságok, ahol már online, élő videós kárfelvételre is van lehetőség. Ami nagyon fontos – és az utóbbi napok-hetek gyakorlata alapján akár visszatérő tendenciává is válhat –, hogy ha egymás után több napon keresztül újra és újra támad a vihar, akkor mindegyik eseményt jelentsünk be külön-külön. 
 
Bár feleslegesnek és hosszadalmasnak tűnhet ez a procedúra, de a biztosító nem fogja magától értetődőnek venni az újabb lehetséges károkat. Éppen ezért kell mindegyik káreseményt külön-külön bejelenteni, hiszen így a később keletkezett károkra is kaphatunk némi térítést.
 
Fontos teendő továbbá az is, hogy mi magunk is dokumentáljuk képekkel, videókkal a károkat, ezt akár a saját okostelefonunkkal is megtehetjük. Emellett, ha valamelyik berendezési tárgyunk, műszaki cikkünk is áldozatul esett a viharnak, mindenképpen őrizzük meg őket, hátha a biztosító szakembereinek is szükségük lesz rá. 
 
Ezután a szakember kiérkezéséig csak minimális állagmegóvási munkálatokat végezzünk el, például amennyiben a körülmények engedik, a betört ablakra tegyünk takarófóliát. Komolyabb munkálatokba ne fogjunk, mert az eltérő biztosítói gyakorlatoktól függően nem tudhatjuk pontosan, hogy meddig mehetünk el. 
 
Ami a lakásbiztosítást illeti
 
Szerencsére a magyarországi lakossági vagyonbiztosítások már eleve magukba foglalják tűz- és elemi károk néven a viharok által okozott problémás eseteket. Ebbe a körbe beletartoznak a tűzesetek, robbanások, villámcsapások, szélviharok, felhőszakadások, jégesők, földrengések és árvizek is. Emellett érdemes az egyszerűbb, illetve kiegészítő biztosításokkal is foglalkozni, hiszen ezek még az olyan károkra is téríthetnek, mint amilyen egy üvegtörés, vagy csőtörés. 
 
Hogy mi a tanulság? A biztosítással jelentősen megkönnyíthetjük a saját helyzetünket és a viharkárok rendezését, fedezését. Amennyiben tanácsra lenne szüksége azt illetően, hogy melyik az ön számára tökéletes biztosító, a Pannon-Safe szakemberei szívesen segítenek megtalálni a testhezálló biztosítást!
 
 

Szólj hozzá


Ez is témába vág

Lakás

Otthoni kamerarendszerek, mint a biztonság záloga

2020. 08 03.

Amellett, hogy az internet folyamatosan egyszerűsíti az életet, sokkal jobban összefogja a társadalmat, mint az hinnénk, vagy látjuk. A távolságok leküzdése megtörtént az okostelefonoknak köszönhetően, és így a kapcsolattartás messze élő ismerőseinkkel is könnyebb.

Elolvasom  
Lakás

Így dolgozik a “csendes gyilkos”, avagy minden, amit tudnod kell a szén-monixid-mérgezésről

2019. 02 03.

A fűtésszezon kezdetével a meleg miatt érzett öröm mellett egy állandó kockázati tényező szó szerint fojtogató jelenlétével is számolnunk kell. A legnagyobb probléma a “csendes gyilkossal”, hogy egészen egyszerűen szinte teljes mértékben észrevehetetlen. De akkor mégis hogyan védekezhetünk ellene? Aktuális cikkünkből kiderül.

Elolvasom